Még mindig 80% körüli a sárga csekkek aránya Magyarországon a közüzemi számlák kiegyenlítésénél - derült ki az MNB mai sajtótájékoztatóján. A tranzakciós illeték bevezetése nem érintette számottevően a hazai fizetési forgalmat, bár közel 60%-kal nőtt tavaly a lakossági pénzforgalmi szolgáltatások költsége - állapítja meg a jegybank most közzétett jelentése, amely a Bitcoinnal kapcsolatban is ismerteti a jegybank álláspontját.
Lejár a jogszerűtlen díj- és költségnövelés miatt 35 pénzügyi szervezetre kirótt jegybanki bírság befizetésének és a megkárosított fogyasztók kártalanításának végső határideje szombaton.
A kondíciós listákban szereplő tételek alapján a bankok 100 százalékban áthárították a tranzakciós illetéket az ügyfelekre, nekünk azonban kétségeink vannak afelől, hogy a teljes összeg befolyt a pénzintézetekhez. A bankok pénzügyi szolgáltatásokból származó bevétele ugyanis nem emelkedett annyival, mint amennyi illetéket be kellett fizetniük, ráadásul nőtt a teljes pénzforgalom is. A kormány nyáron egy huszáros támadással utólagosan az első négyhavi illeték kétszeresét, 75 milliárd forintot szedett be egyszeri pótadó formájában, amit már nem tudtak a bankok beárazni. Idén viszont már valóban a teljes összeget beszedhetik, feltéve, ha a szabályozók nem akadályozzák ezt meg.
Díjmentessé tettek havi két készpénzfelvételt, a tranzakciós illeték áthárítása miatt MNB-bírságot kaptak a bankok, a devizahiteles ügyben pedig alkotmánybírósági ítélet született a közelmúltban. Unatkozni tehát nincs idejük a hazai bankok vezetőinek, a fejük azonban annál erősebben fájhat. Nagy Gyulát, az MKB lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdeztük az említett események banki fogadtatásáról, várható következményeiről.
Első fokon a KDB Bankkal szemben is pert nyert a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hitelintézet által - jogsértően - az ügyfelekre áthárított tranzakciós illeték ügyében. Az MNB jogelőd felügyeleti hatósága tavaly májusban kötelezte a bankot a jogtalanul beszedett új díj visszafizetésére az ügyfeleknek - tette közzé a jegybank.
Korrekciókat hajthat végre az adórendszerben az Orbán-kormány az új ciklusban, amennyiben megnyerik a választásokat - értesült a Figyelő. Mérsékelhetik a pénzügyi tranzakciós illetéket, változhat a személyi jövedelemadózás is.
Tragikomikus és irracionális elemektől hemzsegett 2013-ban is a kormány és a bankok viszonya. Eleve egy teljesen új, Európában ismeretlen banki adónem bevezetésével kezdődött az év, amit aztán a kulcs megemelésével, egy pótadóval és a bankoknak fájó ingyenes készpénzfelvételről szóló döntéssel is megfejelt a kormány. Mintha mindez nem lett volna elég, a nyár közepén elővette a politika a devizahitelesek újbóli "megmentésének" ötletét is, ebben azonban egyelőre sem a bankok, sem az adósok számára nem lett köszönet. A kormány szerint év végén még a Kúria is a bankok oldalára állt, a kérdés tehát nem jutott nyugvópontra. Csodálkozhatunk-e azon, hogy ebben a környezetben több nagybank tulajdonosa is a kivonulást fontolgatja?
Első fokon pert nyert a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Sberbankkal szemben az általa - jogsértően - az ügyfelekre áthárított tranzakciós illeték ügyében. Az MNB jogelőd felügyeleti hatósága idén júniusban kötelezte a bankot bő kétszázmillió forintnyi jogtalanul beszedett díj visszafizetésére az ügyfeleknek - közölte a jegybank.
A havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételi lehetőséget igénylőknek nyilatkozatot kell kitölteniük, amelynek tartalmát kormányrendelet határozza meg; a rendelettervezetet hétfőn tette közzé a kormány honlapján.
Most már szinte biztos, hogy a korábbi tervekkel ellentétben jövőre is tranzakciós illeték terheli a kártyás fizetéseket. Korábban eldőlt: havi 150 ezer forintnyi készpénzfelvétel viszont az azt igénylők számára ingyenes lesz. A kártyás fizetések illetékterhének eltörlése évi 5 milliárd forintos pluszt hozhatott volna a bankszektornak, és megelőzhető lett volna vele, hogy a kártyás fizetés hátrányba kerüljön a készpénzhasználattal szemben. Ma az is kiderült: a GVH által a bankokra kirótt 9,5 milliárd forintos bírság az idei költségvetést gazdagítja.
Az év során folytatódott az év elején megtapasztalt rendkívüli mértékű, a tranzakciós illeték áthárítására visszavezethető általános áremelkedés. A díjak növekedésével párhuzamosan jelentősen nőttek a különbségek a bankok, illetve az egyes bankok számlacsomagjainak költségei között is. Egy nem megfelelően kiválasztott számlacsomaggal éves szinten akár több tízezer forintot adhatunk ki fölöslegesen - hívja fel a figyelmet alábbi elemzése alapján a Nemzetközi Bankárképző Központ Zrt.
Nehéz elképzelni, hogy az Ausztriánál lényegesen kisebb GDP-vel rendelkező Magyarország megélne a jövőben is egy nagyságrenddel nagyobb létszámú bankpiaccal - mondja Kozma András. A német tulajdonban lévő hazai Commerzbank elnök-vezérigazgatója a Növekedési Hitelprogram második szakaszáról és a tranzakciós illetékről is megosztja véleményét a Portfolio.hu-nak adott interjújában.
Az MSZP eltörölné a tranzakciós illetéket - hangzott el egy hétvégi sajtótájékoztatón. Arra kérte az ellenzéki párt a kormányt, ne adóztassa a kártyahasználatot és a készpénzfelvételt.
Az árfolyamgát kiszélesítését üdvözli, a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételt azonban társadalmilag károsnak tartja a Magyar Bankszövetség főtitkára.
Kiszámíthatóság, stabilitás - jól csengő szavak ezek a kormány részéről az üzleti szektor számára. Ám valószínűleg ezek mégsem túl meggyőzőek. Egy példával illusztráljuk, hogyan veszhet el a hitelesség.
A törvényjavaslat formájában már benyújtott, havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel és a - jelenleg még csak tervek szintjén létező - kártyás fizetések tranzakciós illeték mentessé tétele nettó 30 milliárd forintos bevételkiesést jelent majd a bankoknak. Az ingyenességet kérvényezők hada próbára teheti a bankok fiókhálózatát, ami az adminisztratív költségek és a saját jogon beszedett készpénzfelvételi díjak kiesése mellett komoly fejfájást okozhat a bankoknak. Rogán Antal indoklása szerint az adóterheket is meghaladó mértékű ügyféldíj-emelések miatt kerül sor az intézkedésekre, pedig a számok ezt a kijelentést nem igazolják. Az ügyfelek már most mozgolódnak, de valószínűleg csak hosszabb távon látszanak majd meg az intézkedések hatásai a pénzügyi szokásokon: az online kártyás fizetések előretörése várható a csoportos beszedések és az átuatálosok rovására.
"Óriási kockázatot" jelent az euróövezet több tagországában tervezett pénzügyi tranzakciós adó, amely még a pénzügyi stabilitást is veszélyeztetheti - mondta a hétfői Financial Timesban megjelent nyilatkozatában a francia jegybank kormányzója.
Bár az ügyfelek többsége tisztában van a tranzakciók után felszámolt illeték bevezetésének tényével, az illeték konkrét mértékét kevesen ismerik - erre mutat rá a GfK Hungária tranzakciós illeték bevezetésének hatásait vizsgáló kutatása. A lakosság elsősorban a kártyás tranzakciók számának, arányának csökkentésével reagált a díjak emelkedésére.
Az elmúlt két és fél évben látványosan emelkedtek a bankolási költségek, az egyre magasabb díjakon keresztül a bankok jórészt az ügyfelekkel fizettetik meg az illetékterheket. A lakosság és a vállalatok egyre inkább megérzik a bőrükön a növekvő pénzforgalmi és tranzakciós költségeket, ennek ellenére alig változtattak átutalási szokásaikon. 2010 óta a maginfláció ötszöröse a pénzügyi szolgáltatások inflációja. Ez meglátszik a bankszektor növekvő díj- és jutalékbevételein is. Három év alatt 17, egy év alatt pedig 30 százalékkal nőtt a bankszektor pénzügyi szolgáltatásokból származó bevétele, ám a növekményt a költségvetésbe kell befizetniük.
A Magyar Bankszövetség üdvözli és támogatja, hogy a lakossági bankkártya-használatot ne terhelje tranzakciós illetékfizetési kötelezettség, ugyanakkor nem ért egyet azzal, hogy a bankkártyával történő készpénzfelvétel tényleges költségeit se érvényesíthesse a szolgáltató - közölte a bankok érdekképviseleti szerve.
Intenzív szakaszában van a háború.
Erős állítást tett az elemző.
Szankcionált személy lehetett a célpont.
Bevetették a "Sárkány leheletét"
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
